Látnivalók

Református Kerektemplom

Szinte a település szimbólumává vált Szilvásvárad Református Kerektemploma, mely egyes feltételezések szerint 1837-40 között Hild József tervei alapján épült. Ez azonban még a mai napig vitatott. Az azonban egészen biztos, hogy építőmestere Povolnai Ferenc egri építész volt. Építtetője Gróf Keglevich Miklós, a falu földesura volt.

A templom története körül rengeteg legenda terjeng, azt azonban sokan tudni vélik, hogy 1832-ben veszélyessége miatt lebontották az akkori épületet.

1837-ben kezdték meg az új templom építését, ugyanazon a helyen, a gróf segítségével, mely három év alatt épült fel. A templomban található padokat a bánfalvi erdőből hozatott harminchárom tölgyfa gerendájából egy helyi asztalosmester készítette. A templom érdekessége, hogy Gróf Keglevich Miklós katolikus vallású volt, és a mende-mondák szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta, de az egri Pyrker érsekkel való nézeteltérése miatt a gróf az épülő templomot a református egyháznak adományozta. Az építésben való segítségét egy feltételhez kötötte: a templom homlokzatára a következő szövegnek kellett felkerülnie: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”. Ez még ma is olvasható.

Kör alaprajzú, hengeres építmény bejáratához 12 fokos lépcsősor vezet, melyet bárki megmászhat, azonban ehhez a helyi lelkész segítségét kell kérni, mert a területet évekkel ezelőtt elkerítették.

Főszezon kezdetéig a templom csak vasárnap Istentisztelet alkalmával látogatható.
Istentisztelet 10:00 – 11:00 óráig tart.

Tel.: +36+36-564-070
Web: www.kerektemplom.hu

Orbán-ház

Az Orbán-ház, mely a falu központjában található, számos, változatos kiállítást kínál a látogató számára. Az épület 1880 körül épült, mint múzeumi kiállító hely pedig 1983-ban nyílt meg. Itt volt látható a Bükk Természeti Képe című állandó kiállítás, amelyben a hegység csaknem 300 millió éves története volt megtekinthető. A kiállítás hat termen keresztül mutatta be a földtörténeti emlékeket, melyek mellett helyet kaptak a nemzeti park botanikai és zoológiai értékei is, illetve sok helyi lakos munkája is bemutatásra került. Megtekinthető volt már itt kézműves kiállítás, szobrászati bemutatás, fotókiállítás, faragott tárgyak szemet gyönyörködtető kiállítása.

Őstörténeti, helytörténeti és néprajzi kiállítás
3348 Szilvásvárad, Miskolci út 58.

2017. március 15-ig zárva tart!

Történetéről bővebb információ:
http://www.szilvasvarad.hu/index.php?page=latnivalok_orban 

Lipicai ménes

A falu másik vonzereje, ami nagyon sokak számára ismert az országban, a Lipicai ménes és a lovassporthoz kapcsolódó intézményrendszer. A lovak tenyésztését a 18. században kezdték el. Ekkor érkeztek meg az első törzsalapító mének, amelyeknek utódait – mint egykori arisztokrata családok tagjait – még ma is szigorúan, örökölt sorszámozott névvel ellátva számon tartják.

Szilvásváradon a törzsmének a régi Pallavicini kastély melletti istállóban laknak. A Ménistálló nyitvatartási időben várja az érdeklődőket, akik testközelből tekinthetik meg ezeket a nemes állatokat. A törzsmének istállójához  kiállítás is tartozik, amely a lipicai fajta eseményekben gazdag, értékes tenyésztési történetét, tenyésztési dokumentumait és használati tárgyait mutatja be.

Ma a terület bővült és már szállásfoglalásra is lehetőség van a múzeum fölött. A Plútó Szállóra keresztelt épületszárnyat, az 1860-ban épült istálló tetőterében alakították ki. Hét berendezett szoba áll a vendégek rendelkezésére, – természetesen lovas stílusban – valamint egy különterem is, amely kiválóan alkalmas kisebb megbeszélésekhez, konferenciákhoz és csapatépítő tréningek lebonyolítására.

Szilvásváradon, a Fenyves út 4.sz. alatt található a Hajtókocsi Kiállítás, ahol a ló vontatta közlekedési eszközök gyűjteménye kapott helyet, az egyszerű szekértől kezdve a legdíszesebb hintókig.

Az 1952-ben alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság, mai nevén Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása.

Az Állami Ménesgazdaságról, ill. lovas szolgáltatásokról bővebb információ: www.menesgazdasag.hu

Millenniumi Kilátó

2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült Millenniumi Kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak. Megközelíthető gyalogosan a Millenniumi Tanösvény sétaútján keresztül, vagy gépkocsival a Bükk-fennsík felé vezető úton, a Kalapati (Millenniumi) Kilátótó parkolójától, mindössze kétszáz méteres sétaúton.

Néhány érdekes adat a Kilátóról

A Kilátó magassága a zászlócsúcsig: 36 m
A Kilátó terasz magassága: 20 m
Felhasznált csavarok száma: 16 000 db
Csavaranyák száma: 32 000 db
Felhasznált faanyag: 138 m3 Szibériai vörösfenyő
Felhasznált vörösréz lemezsúlya: 1,8 tonna
Betonalap: 330 m3

Nyitva tartás:
Január, február: csütörtök-vasárnap 10:00-17:00
Március: szerda-vasárnap: 10:00-18:00

Csoportok részére (10-15 fő) ezektől a napoktól elérően is látogatható, előre történő bejelentkezés esetén.

Elérhetőség: Molnár Kálmán (+36-30-361-4275)

Belépő:

– felnőtt: 400 Ft/fő
– gyermek, nyugdíjas: 350 Ft/fő

Rossz idő (vihar, villámlás, jegesedés, nagy esőzések) esetén zárva tart.

Archeopark

Az interaktív park Szilvásvárad és a Bükk hegység ősi múltját mutatja be. A látogatók megismerhetik, sőt ki is próbálhatják többek között a kőpattintást, agyagozást, szövést-fonást, íjászatot, ősi eszközökkel gyújthatnak tüzet vagy őrölhetnek gabonát, de akár saját kőbaltát is készíthetnek. Megtalálható itt az ősemberbarlang, kelta rönkház, bronzkori paticsház, szkíta jurta, és egy új kőkori fűkunyhó hű mása is. Az Archeopark megtekintése élményt jelent valamennyi korosztály számára! www.archeopark.hu

Szalajka-völgy

A Szalajka-völgy nagyon sokáig a Pallavicini család tulajdonában volt, mint elkerített terület. Szerencsére a gróf felismerte a kor igényeit, a természet, a pihenés iránt felmerülő vágyat, így a völgyet megnyitotta a kirándulók előtt.

Magyarország egyik legkedveltebb kiránduló helye a Szalajka-völgy. Legtöbben az 1908-ban épült erdei vasúttal teszik meg a felfelé vezető utat.

Szilvásváradi Erdei Kisvasút

A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriette-tisztás.

A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését.

1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években (majdnem 30 km hosszú vonalon) főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták.

Az államosítás óta a vasutat az Egererdő Zrt. üzemelteti. 1966-tól a gőzmozdonyok helyét a dízelmozdonyok vették át. A hatvanas évek végétől az árufuvarozás egyre inkább háttérbe szorult, a turizmus fellendülésével pedig a személyi forgalom lett a meghatározó. Évente megközelítőleg 200 ezer turistát szállítanak a szerelvények.

1999 októberében került forgalomba a Szilvi nevű gőzmozdony egy korabeli vasúti szalonkocsival együtt.

Istállós-kői-barlang

Az Istállós-kői-barlangban találták meg a Bükk hegység leggazdagabb őskori leletanyagát: tundraszarvas, barlangi medve csontok, az ősember kő- és csonteszközei, használati tárgyai. A ma már üres barlanghoz a Szalajka-forrás mellől szerpentin jellegű turistaút vezet, ami ugyan nem könnyű túra, ám különleges élményt jelent az ősember nyomán járni!
A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, 4 méter sziklaüreg, melynek rétegvastagsága 2 méter.

A 28-32 000 éves felső kultúrréteg a világ legrégebbi fuvoláját szolgáltatta, amelyik 1995-ig a legrégebbi hangszer volt a világon, de ekkor találtak Szlovéniában egy 43 000 éves furulyát.
A máshol is ismert kis csontsípok között nem ismerünk olyan lelőhelyet, ahol a sípok lyukszáma (1-2-3-4 lyuk) olyan sorrendet mutasson, mint az Istállós-kői- barlangban előkerült 4 síp.
A világ legrégebbi ékszerei között van az itt talált két, csontból készült, kifúrt, zsinórra függeszthető amulett.

A barlangi medve (Ursus speleus) koponyatemetkezést (koponya depoziciót) mutató legrégebbi lelőhelyei között szerepel a barlang végében előkerült három koponya.
A 40-44 000 éves alsó kultúrrétegből kerültek elő, azok a hasított alapú lándzsahegyek, melyek a világ legrégebbi aurignaci eszközei között szerepelnek.
Jelenlegi tudásunk szerint az íjhasználatának legrégebbi nyomai a világon az itt előkerült apró csonthegyecskék.
Az Istállós-kői-barlang pleisztocén (jégkori) rétegeiből előkerült 66 fajból álló fauna a világon a leggazdagabb az aurignaci korú feltárások között, és még egy érdekesség, hogy a mikrofaunából 3 új emlős és 20 (!) új madár alakot írtak le az egész világon először.

 

Szikla-forrás

A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti.

A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.

Fátyol-vízesés

A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a 17 méter magas Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.

Vadbemutató kert

Található itt vadaskert is, melynek fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama) és – alkalmanként – a hazánkba az 1880-as években betelepített muflonok (Ovis musimon). A patásoknak ugyan nem túl nagy zárt terület áll rendelkezésükre, de előfordul, hogy egyetlen példányt sem fedezhet fel az erdőjáró. Kis szerencsével azonban az egész szarvas családot, illetve a muflonokat is szemügyre vehetik a látogatók a túraösvény kerítéséhez közeli etetők egyikénél. Az állatok kíváncsiak ugyan, mégis ritkán fordul elő, hogy közel merészkednek a kíváncsiskodókhoz.

Kárpátok Őre

A honfoglalás korában a Kárpátok hágóit őrző éber katonai védelmi rendszernek állít emléket a 2,65 méter magas, tölgyfából faragott katona alak, mely a mesés Szalajka-völgyben, a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum szomszédságában található. A szobor eredetijét 1915-ben Kolozsváron avatták fel, de 1918-ban a bevonuló román csapatok felgyújtották, elpusztult, így ma a Szalajka-völgyben már csak az élethű másolattal találkozhatunk. A korabeli dokumentumok alapján elkészült emlékmű felállításának célja, hogy felhívja a Kárpát-medencében élő magyarok figyelmét az összefogásra, és érdekeink megalkuvás nélküli képviseletére. Horváth Béres János szobrász és Tóth Vásárhelyi József építész alkotása. A Kárpátok Őrénél minden év őszén megemlékezést tartanak, melyre évről évre egyre többen látogatnak el Szilvásváradra.

Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

A Szalajka-völgyben található múzeumban a XIX-XX. századi erdőgazdálkodás eszközeivel és a Bükk állatvilágával ismerkedhetnek meg a látogatók. Régi munkaeszközök, írásos emlékek, és mindaz, ami az egykori erdei munkával kapcsolatos megtekinthető a kiállítási tárgyak között. Az Erdészeti Múzeum diorámája a Bükk hegységben élő állatokat, nagyvadakat mutatja be. A kiállítást a gyermekektől a nagyszülőkig mindenkinek ajánljuk.

Szabadtéri Erdei Múzeum és Erdei Iskola

A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés. Ezen eszközök között barangolva elképzelhetjük, hogy a nehéz fizikai munkáért cserébe szinte csak a természet szépsége kárpótolta az erdei munkásokat. Egész évben látogatható.

Az Erdei Iskola elsők között szerezte meg 2005-ben a “Minősített Erdei Iskola Szolgáltatás” címet és kapta meg a “harkályos” emblémát. Az oktatási program egymásra épülő ismeretkörei: alapvető természetismeret, ökológiai jelenségek, erdészeti ismeretek, környezet- és természetvédelmi ismeretek, kultúrtörténeti ismeretek, a nyugat-bükki régió értékeinek bemutatásán keresztül.

A Szabadtéri Erdei Múzeum a kiállítótér funkción kívül, az Egererdő Zrt. fejlesztésének köszönhetően szabadtéri tanterem is, a filagória épületének környezetében a megújuló energiák (nap, szél, víz) hasznosítását bemutató működő modellekkel, a fát mint megújítható energiaforrást és alapanyagot bemutató eszközökkel ismerkedhetnek meg a látogatók és az erdei iskolások.

Bővebb információ:
EGERERDŐ ERDÉSZETI Zrt.
Szilvásváradi Erdészet
3348 Szilvásvárad, Szalajka u.8.
Tel.:  (36) 355-112, (36) 564-004
Mobil:  (30) 257-3014
E-mail: szilvasvarad.erd@egererdo.hu

 

Pin It on Pinterest

Feliratkozás hírlevélre

Feliratkozás hírlevélre

Szeretne értesülni, hogy milyen programok várhatók Szilvásváradon? Szeretne értesülni a szilvásváradi akciókról? Szeretne tudni nyereményjátékainkról?

Sikeresen feliratkozott!

Facebook